Címkék

Címkefelhő

Naptár

június 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

2009.03.05. 13:55 Tomtit

SKARLÁT GYAPJASMADÁR

 

 Vörös alapszínű, fekete szárnyú és farkú madarak. Szárnyukon  fehér foltot viselnek. Lassan és kicsit esetlenül mozognak. Élesen lefelé görbülő csőrükkel a fák virágainak kelyhében kutatnak nektár után. Többnyire a felső lombkoronában rejtőznek. Csésze alakú fészkeiket fákra és bokrokra építik.  

 

 

 

Címkék: állat madár skarlát gyapjasmadár


2009.03.03. 17:43 Tomtit

TÜSKÉSRÁJA -VÁROS

 

North Sound egy védett öböl. (North Sound (Virgin Gorda), Brit Virgin-szigetek) Az öböl bejáratát „tüskésrája városnak” is hívják
A Nagy- Kajmán- szigettől fürdőszoba szőnyeg méretű tüskés ráják jönnek ide, hogy találkozzanak az emberekkel - persze az etetés reményében

A napfelkelte a legjobb az állatok megfigyeléséhez, ekkor gyűlnek össze a ráják a legnagyobb számban. A víz csupán 1-2 méter mély, és állhatunk benne, búvárpipával merülhetünk a mélybe, vagy letérdelhetünk, miközben a ráják elúsznak mellettünk, felettünk. Az állatok hagyják magukat megérinteni, sőt megfogni is. A ráják az évek hosszú során a kézből etetésnek köszönhetően „megszelídülnek”, az egyetlen hely a világon, ahol ily módon találkozhatunk velük. A ráják szárnyszerű mellúszóikkal hajtva magukat mintha repülnének a vízben. Az ostorszerű farkukon  mérges tüske van, de ezt csak védekezéskor használják.

 

 

 

Címkék: állat tüskésrája


2009.03.01. 17:40 Tomtit

MONO - TÓ

 

A Sierra Nevadától keletre medencék egész sora található. A legnyugatibb közepén terül el a 225 km nagyságú, lefolyástalan, sós vizű tó, a Mono- tó. Sótartalma eléri a 10%-ot, amely csaknem háromszorosa a tengervíznek.

„Akadnak ugyan nála sokkal sósabb tavak is, ám az oldott szulfátok még lúgossá is teszik. Hasonló kémiai összetételű vizet legföljebb a Kelet-afrikai- árokrendszer tavaiban találunk, de még ott sincsenek olyan képződmények, amelyek a Monot tájképi megjelenésével is egyedülállóvá teszik. Partjához közeledve már messziről szürkésfehér oszloperdő tűnik fel; lehetnének görög templom romjai vagy termeszvárak, de nem azok, hanem mésztufa tornyok; a tó fenekéről feltörő édesvizű források teremtményei. A tufák a parttól távolabb a szárazföldön is előfordulnak.”

Azt gondolhatnánk, hogy ilyen sós vízben nem tud megélni semmiféle élőlény. Pedig nem így van, mert van élet a tóban. Alga és rák is él itt, a parton pedig milliószámra találkozunk a sós vizet kedvelő legyekkel. A Mono környéke rengeteg madár szállás- illetve átvonuló helye.

 

 

 

Címkék: táj mono tó


2009.02.26. 09:38 Tomtit

CSONTVÁZ - PART

Csontváz-part a Namíb-sivatag északi részén húzódik.A part baljóslatú nevét az itt heverő hajóroncsoknak köszönheti, melyeket az erős atlanti áramlások ejtettek csapdába.A szárazföld sem barátságosabb. Azok, akiknek a jéghideg Atlanti-óceán és a cápák okozta veszély elől sikerült megmenekülniük, gyakran éhen vagy szomjan vesztek a hajóroncsok és a bálnaroncsok szomszédságában. Néhány hét elteltével aztán a Namíb- sivatag finom homokja vékony lepellel vont minden emberi, állati maradványt. Az Angola határától 500 km hosszan végighúzódó part menti terület ma nemzeti park.

Ez a sivatagi régió nevével ellentétben, igen látványos. Sokszor 300 métert is elérő homokdűnék a tengerbe buknak alá, amelynek vize kristálytiszta.Úgy tűnik, mintha a Csontváz-parton az élet semmi formája nem maradna meg. Ez azonban nem igaz.

Növények, állatok élnek itt szép számmal - mégpedig a ködből!Normális körülmények között az Atlanti- óceán felett kialakult forró, nedves levegőnek a perzselő sivatagi napon el kellene tűnnie: mielőtt azonban a párás légtömegek elérnék a partot, a közvetlenül az Antarktiszról érkező jéghideg Bengulea-áramlatba ütköznek, s nedvességtartalmukból a lehűlés során köd képződik. A kora reggeli órákban lehet különösen jól megfigyelni a nedves „szellem” okozta látványosságot, amint félelmetesen szétterül, és akár 40 km mélyen is belopódzik a szárazföld felé.Hajnalban az egész partvidék nyüzsögni kezd. Minden élőlény sajátos módon alkalmazkodik ehhez a környezethez, hogy az életet adó vízcseppeket minél hatékonyabban hasznosítsa.

 
A ködevő bogár például miután felfutott egy dűnére akrobata módjára „fején áll”, a hátsó lábait kinyújtja.
Pontosan úgy, ahogy egy pohár víz falára kicsapódik a víz, ha elég hideg, a köd is lecsapódik a bogár testén és lecsurog a szájához. De van olyan bogár is, amelyik több mint egy méter hosszú árkot épít, amelynek meredek falain a víz lecsapódik és a „ciszternában” összegyűlik.

 

  A növények gyökere nem hatol túl mélyre, de annál jobban szétterül, és kb. 10 méteres körzetből gyűjtik össze a nedvességet.

 

Címkék: táj csontváz part


2009.02.24. 18:36 Tomtit

MAKADÁMDIÓ

 

A legfinomabb diófélék közé sorolják a világon. Örökzöld, kis termetű fái Új –Zéland és Ausztrália területén őshonosak. A géniusz nevét Sir John Macadam-ról kapta, aki 1852-ben fedezte fel a diótermő növényt.

A makadám dió mellett a „queensland-dió” elnevezést is gyakran használják. A termések kb. 3-4 cm nagyok. Alakjuk ovális, csúcsukon kihegyesedő. Éréskor a terméshéj felreped, a kemény héjú magok a héjhoz tapadnak. Ilyenkor még nem alakulnak ki a zamatanyagai. Az érett termésekből a magok kihullanak, aztán állni hagyják, szárítják.

A húsa ropogós, zamatos. Frissen ehető, de zsírban sütve is kedvelt, a darabolt dióval fagylaltokat, krémeket készítenek.

 

 

 

Címkék: növény makadámdió


2009.02.23. 20:46 Tomtit

HELIKONIA / Heliconia rostrata

A szubtrópusok egyik leglátványosabb növényfaja. Magyarul rákollóvirágnak hívják. A helikoniák méretükkel is kiemelkednek a többi lágy szárú évelő közül. A törpének tekinthető egyméteres példánytól az emeletes ház magasságáig terjed a méretük. A virágok a lomblevelek hónaljából nyílnak hosszú egyenes száron vagy füzérként csüngő alakban.

A helikoniák őshazája a trópusi A Amerika és a karibi térség, ahol az eredetileg vadon tenyésző fajokból megbecsült dísznövény lett. Néhány fajtáját más módon is hasznosítják: a H. bihai fiatal hajtásait és leveleit főzeléknövényként fogyasztják, a H. schiediana hatalmas leveleivel pedig kunyhókat fednek be. A H. brasiliensis gyökereiben és magvaiban az indián őslakosság gyógyírt talált betegségeire.

A helikoniák a trópusi madarak számára valóságos éléskamrát jelentenek: a csónak alakú fellevelekben és a virágzatban rengeteg nektár és víz gyűlik össze. A virágokra jellemző a csónak alakú murvalevél, amely- fajtától függően- a színskála majd minden színét felöleli, a tulajdonképpeni sárga, zöld, fehéres vagy foltos virágok eltörpülnek e látvány mellett.

A Heliconoa rostrata papagájcsőröket utánzó virágzata valóban szép látvány: hosszú banánlevél méretű levelek között fejlődik ki a méteres hosszúságot is meghaladó, élénkpiros, csüngő virágzat.

 

 

 

 

Címkék: virág növény helikonia


2009.02.22. 17:08 Tomtit

LÓTUSZVIRÁG TERMÉSE

A lótuszvirág gumiállagú termése egy zöld repülő csészealjra vagy a locsolókanna rózsájára hasonlít. Ha felülről nézzük, furcsa, golyó alakú szemeket látunk. Ezek valójában a magok, amelyeket vékony, halványzöld hártya fed.A japánok nyersen eszik: egyszerűen az apró zöld golyókról le kell szedni a hártyát és már fogyasztható is. A kínaiak roston sütik, a vietnamiak inkább főzve vagy lekvárként kedvelik. De felhasználható süteményekhez és desszertekhez is. A lótuszmagoknak olyan az íze, mint a mogyorónak. A zöld hártya idővel megsötétedik, fekete színű is lehet, de ez nem baj, belsejükben a magoknak nincs semmi bajuk. Megtisztítottan is árusítják.

 

 

Címkék: növény lótuszmag


2009.02.20. 14:01 Tomtit

MAGYAR KIKERICS

 

„Általában kora tavasszal virágzik a nagyharsányi hegyen, a Szársomlyón. Ám időnként már január elején virágot bont, megelőzve a hóvirágot is. A Magyarországon egyedül itt található növény részben ennek, részben mérgező hatásának köszönheti latin elnevezését: Colchicum hungaricum Janka. A név harmadik tagja onnan ered, hogy 1867. február 18-án Janka Viktor botanikus fedezte fel a hegy lejtőin. A növény a Villányi-hegység sajátos klímájának köszönheti a neki kedvező életkörülményeket; legközelebbi rokonai a Földközi-tenger mellékén és a Balkán-félszigeten élnek. Hazai rokonnövénye az őszi kikerics, a homoki kikerics, mindegyik mérgező.”Hagymás növény, legfeljebb 20 cm magasra nő. Fehér vagy rózsaszínes-fehér virágai vannak.

 

 

A forgalomból kivont kétforintos érmén is megörökített magyar kikerics volt az első, hatóságilag védett növény Magyarországon. A védettséget 1944-ben hirdették ki.

 

 

Címkék: virág növény magyar kikerics


2009.02.19. 09:35 Tomtit

KÖZÖNSÉGES JÚDÁSFA

Terebélyes, lombhullató fa. Magassága elérheti a 10 métert.Virágai kb. 2 cm hosszúak, rózsaszínűek. Kis csomóik az idősebb ágakon és a törzsön a levelek előtt vagy azokkal egy időben, tavasz végén, nyár elején jelennek meg. Termése lapos, 10 cm hosszú, éretten barna hüvely. A lomhullás után is a fán marad. A levelei kerekdedek, 10 cm hosszúak, ép szélűek. Lombfakadáskor bronzszínűek.Származási helye: Nyugat Ázsia, Délkelet- Európa.

 

 

Címkék: növény júdásfa


2009.02.18. 09:11 Tomtit

BANÁNRÜGY

A banánt nagyon sokan szeretik. De nem csupán a termését, hanem a rügyét is, amely a padlizsánhoz hasonló színű és orsó alakú. A banánt elsősorban gyümölcsként esszük, a rügye viszont a zöldségfélékhez tartozik.

Salátaként vagy különféle szószokkal fogyasztják. A banánrügy külső leveleit leszedik körbe-körbe, mígnem elérik a fehér – rózsaszínű közepét, ezt a részét használják fel az ételekhez.

 

 
 

 

Címkék: növény banánrügy


2009.02.17. 19:40 Tomtit

CSUSZKA

Ügyesen, sokszor fejjel lefelé kúsznak a fák törzsén és az ágakon. Rovarokat és makkot keresnek. Utóbbiakat beékelik egy résbe, és ott törik fel. Fészküket faodúba építik kéregdarabokból. Hazánk gyakori fészkelő madara.

 

 

Címkék: állat madár csuszka


2009.02.16. 10:36 Tomtit

BOOJUMFA

 

Vizet tároló fakülönlegesség a kaliforniai-félsziget boojumfája. Ez a sivatagi növény bizony elég furcsán néz ki. Olyan, mint egy fejjel lefelé fordított, 3-10 méter magas sárgarépa.

Törzse tele van rövid, vékony ágakkal, amelyen a levelek csak a ritka esőzések után fejlődnek ki. Az elraktározott vizet a szárazság idején hasznosítják.

 


 

Címkék: növény boojumfa


2009.02.14. 11:28 Tomtit

JADE VINE / STRONGYLODON MACROBOTRYS

 

 

1854-ben talált rá erre a virágra az amerikai Wilkes- kutatócsoport egyik botanikusa a luzon- szigeti (Fülöp- szigetek) Makiling -hegység erdeiben. A legtöbb belőle ma is ott él. A növények szárai 20 méter magasságba is felkapaszkodnak, hogy elérjék a fák lombozatát, ahol közel 1 méter hosszú virágfürtöket hoznak. Minden fürtön mintegy száz ragyogóan kékeszöld, borsóhüvelyszerű virág található.Ez a szép és érdekes virág-sajnos, magyar nevéről nem tudok- nagy népszerűségre tett szerte a virágszerető emberek körében. A mérsékelt égövön csak üvegházakban termeszthető, de ott éppen olyan pompázatos virágokat hoz, mint Makiling erdeiben.

 

 

Címkék: virág jade vine


2009.02.11. 09:21 Tomtit

ARAL - TÓ

Az Aral-tó egykor hatalmas sós tó volt, de vizét mára mezőgazdasági célokból lecsapolták, s ez a tény a legsúlyosabb ökológiai és emberi katasztrófák egyikét idézte elő. A tó valamikor feleakkora volt, mint Kalifornia állam, vizét ősi civilizációk hasznosították, s a Kínából kiinduló selyemút vízellátó helye volt.A közép-ázsiai sivatagban fekvő Aral-tó korábban a Föld negyedik legnagyobb állóvize és legnagyobb sós tava volt. Térfogata az utóbbi évtizedekben 75%-kal csökkent, miután öntözési célokra elterelték a vizét tápláló két folyót, az Amu-darját és a Szir-darját. Partvonala ma 120 km-rel beljebb van az eredetinél, miután a jelenleg már sekély tó vízszintje 17 métert csökkent. A tó jelenleg két részből áll, a távolság közöttük kb. 125 kilométer. A meder 35 000 km-nyi felületét só borítja, s évi 907 tonna sós port fúj el innen a szél.A világ egyik legtöbbet tanulmányozott és legjobban dokumentált környezeti katasztrófájáról az itteniek keserű gúnnyal mondják: „Ha mindenki, aki a katasztrófát tanulmányozni jött ide, hozott volna egy vödör édes vizet is, akkor ma már ismét lenne tengerünk.”

 

Címkék: táj aral tó


2009.02.09. 14:14 Tomtit

VIKTÓRIA -VÍZESÉS

A középső szakaszán 1,6 km széles folyó, a Zambézi nyugalommal közelít egy szakadék felé, aztán egyszer csak átbukik a sziklaperemen, és vad robajjal zuhan le egy keskeny, meredek sziklahasadékba, amely mindössze 60 m-nyire szorítja össze a folyót. Bár a víz mennyisége évszakonként változik, a folyóduzzasztó esőzések idején percenkén akár 540 ezer t (550 millió l) víz is átbukik a 1,5 km széles kőperemen.
Olyan vastag vízfátylat hoz létre a lezúduló víz, hogy már 30-40 kilométer távolságból is látható. A hatalmas vízzuhatag ködfelhőjében folyamatosan képződnek szivárványok, ezek még káprázatosabbá teszik a látványt.
A felfelé meredő sziklák és a kiemelkedő szigetek három nagyobb szakaszra osztják az aláhulló széles vízfüggönyt. Egyiküket Szivárvány-vízesésnek, a másikat Fő- zuhatagnak, míg a harmadikat Keleti- vízesésnek nevezik. Odalenn a folyó teljes víztömege a szűk szurdokba kényszerül, s vad zúgással rohan a Boiling pot - "forrongó katlan"-nevű, örvénylő medence felé. Ebből kilépve, a víz kanyargó szurdokokban folytatja útját több mint 60 km-en át.

A bátrabbak nem elégszenek meg a látvánnyal, még a fürdőzést is kipróbálják.

Címkék: táj viktória vízesés


2009.02.08. 19:52 Tomtit

AUSZTRÁL CITROM

Ausztráliában honos és Dél_ Afrikában is tenyésző  cserje vagy kis fa termetű növény.
Levele apró 1-2 cm-es; ágain, hajtásain nagy tövisek fejlődnek. Termése hosszúkás, hengeres 2-3 x 7 cm-es. A héj színe a zöldből kiindulva a sárgától a piroson keresztül a vörösfeketéig változó. A hús 4-10 gerezdes, a lédús tömlősejtek egymástól különválnak, a színűk a héj színéhez hasonlóan változó. A savanyú, üdítő terméseket marmaládénak , különleges üdítőitaloknak vagy dzsemnek dolgozzák fel; teák ízesítésére is használják.

 

 

Címkék: növény ausztrál citrom


2009.02.07. 21:06 Tomtit

SZENTJÁNOSBOGARAK

 

Kampung Kuantan egy kis falu, mely Malajzia déli részén, a Perak-folyó mentén fekszik. A közeli folyóparti erdők a világ egyik legnagyobb szentjánosbogár-állományának adnak otthont. A bogarak helyi neve: kelip-kelip, azaz „csillogás” A szentjánosbogár mindössze 6 mm hosszú hímje bocsátja ki a fényt. Minden hím percenként hármat villant. A látvány semmihez sem fogható, mikor egy-egy fán akár több ezer hím is összegyűlik, és esetenként sok száz fát is ellepnek. Itt a szentjánosbogarak nem egyszerre villognak, így a zöld fények sziporkázva csillognak. A Tanjong Sarinál, innen 200 kilométerre, egy másik szentjánosbogár-csapat képes úgy összehangolni a villogást, hogy szinte az egész erdő vibrál a fénytől.A szentjánosbogarak és a fák is a helyi és nemzetközi védelem alatt állnak.

 
 

 

Címkék: állat szetentjánosbogár


2009.02.05. 09:15 Tomtit

VELVICSIA

Kizárólag Namíbiában és Angolában a tengerparti homokban él meg.1859-ben Friedrick Welwitsch osztrák botanikus Délnyugat- Afrika kietlen kősivatagjait és száraz hegységeit járva egy olyan növényt fedezett fel, amelyik távolról úgy nézett ki, mint egy halom hulladék. Később ezt a növényt velvicsiának nevezték el. A bennszülött törzsek tumboa- vagy odzsitumboa-nak nevezik, ami „nagyurat” jelent.

A velvicsia egy különleges növény. Nem is fa, nem is bokor, de nem is lágyszárú növény, hanem valami teljesen egyedi. Rövid törzse farönkre emlékeztet, nem magasabb fél méternél. Megvastagodott karógyökere 3 méter hosszú, tápanyag tárolására és a növény megkapaszkodására szolgál, de nem a víz felvételére. Délnyugat-Afrika sivatagos vidékén ugyanis hosszú hónapokig, sokszor évekig nem esik eső. A nélkülözhetetlen csapadékot a növény a sűrű ködből veszi fel, ami az év kb.300 napján elborítja a vidéket. A levelekre lecsapódó csapadékot a gázcsere nyílások nyelik el.A levelei bőrszerűek, bordázottak, tapintásuk fára emlékeztet. Szélességük 30 cm, hosszúságuk elérheti a 2-3 métert. Egyes óriási példányok levelei akár 6 méteresek is lehetnek, így a növényvilág leghosszabb leveleinek számít.A tönkszerű törzs fája sötétbarna, nagyon tartós és nincsenek rajta évgyűrűk. Frissen elsüllyed a vízben, szárítva pedig füst nélkül, sokáig ég.

 Vörösesbarna tobozvirágzatai vannak. Nagyságuk 20-30 centiméter. Próbálkoznak a velvicsia mesterséges termesztésével is, ám ez nagyon körülményes.

 

 

 

Címkék: növény velvicsia


2009.02.04. 10:23 Tomtit

DUKU

A duku gömbölyű vagy tojás alakú termései csüngő fürtökben, zsúfoltan helyezkednek el a fán.

Sárgásbarna, kívül bársonyos, szívós-rostos, gyakran tejnedvet tartalmazó héjuk vastag. A termés belül 5-6 üregre tagolt, amelyeket zselés, kocsonyás, lédús, üveges fehér magköpenyek töltenek ki, melyek kellemes, édeskésen savanyú, zamatos ízűek. Ha nem köpjük ki azonnal a szánkban levő magjait, akkor a grapefruithoz hasonló utóízt érezhetünk. Az érett terméseket gyümölcsként, nyersen eszik. Dél-Thaiföldről és Nyugat-Malajziából származik, Dél-Indiában, Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában gyakran termesztik.

 

 

Címkék: növény duku


2009.02.03. 16:27 Tomtit

UYUNI-SÓSTAVAK / BOLÍVIA

 

 

Az Uyuni sóstavak  a Föld legnagyobb sómezője, amely egy roppant nagy beltenger maradványa. A száraz évszakban a víz elpárolog belőle, és nem marad más a helyén, mint egy gigantikus, teljesen sík és vakítóan fehér sómező.
 
A talajt 11 rétegben és néhol 120 m vastagságban só borítja. Uyuniban mintegy 64 milliárd tonna só halmozódott fel, amiből évente 25 ezer tonnát bányásznak ki. Egyes feltételezések szerint ez a terület rejti a világ legnagyobb lítiumkészletét is.
Kézi erővel termelik ki a sót, először lapátokkal kis halmokba kotorják, pár napig várnak, hogy a halomból elpárologjon a nedvesség, majd az így kiszárított sót szállítják el.

 

A „tavon” szigetek is vannak, a legérdekesebb közülük az Isla del Pescado, a Halak szigete. Az egykori korallsziget a nevét formájáról kapta. A Halak - szigetén hatalmas kaktuszok élnek, melyek közül a legmagasabb, 12 m-es példány korát 1200 évre becsülik.
Tiszta időben könnyen érhet bennünket optikai csalódás: egyszerűen nem érzékeli a szemünk a távolságot.
 

 

 

Címkék: táj uyuni sóstavak


2009.02.02. 09:32 Tomtit

FILODENDRON GYÜMÖLCSE

 

Bizonyára sokak számára nem ismeretlen növény a filodentron. Ám azt már kevesebben tudják, hogy a termése különleges gyümölcsnek számít.
Guatemalában és Mexikóban őshonos ez a növény. Fásodó szárán sok járulékos gyökér fejlődik, ezek a tápanyag-és vízutánpótlás mellett a támaszkodás feladatát is ellátják.
Az eredeti termőhelyén a filodentron elérheti a 15 m-es magasságot, leveleinek átmérője 1 méter is lehet.

A kukoricacsőre emlékeztető torzsavirágzatból egy év alatt érnek be különleges termései. A 25-30 cm hosszú összetett termés színe sötétzöld, felülete sok hatszögletű lapocskára oszlik, ezek egy-egy résztermés héjai. Éréskor a héjdarabkák könnyen leválnak, alattuk krémsárga hús található, íze az ananászéra, a banánéra emlékeztet. A friss fogyasztás mellett italok(turmix), krémek és fagylaltok készíthetők belőle.

 

 

Címkék: virág növény filodendron


2009.01.29. 09:36 Tomtit

PETRIFIED FOREST NEMZETI PARK/ ARIZONA

 

A Petrified Forest (Kőerdő) a megkövesedett fák valaha talált legnagyobb és legszebben megőrzött gyűjteménye. Itt a fosszilizáció lassú folyamata nagy fákat változtatott tömör kővé. Ezek a fák 225 millió éve egy ősi erdő részét képezték, amelyek óriási kétélűek, hüllők, dinoszauruszok otthona volt. Miután kidőltek, a fák egy ártéri síkságon halmozódtak fel, Északkelet-Arizonában, majd iszap és vulkáni hamu temette be őket.

A fák közül sok elkorhadt, de amelyek megmaradtak, a ma látható gyönyörű fosszilizálódott rönkökké alakultak. A vulkáni hamuból kioldódott kovasav lassan feltöltötte vagy fölváltotta a sejtfalakat, kvarcásvánnyá kristályosítva a fákat. A folyamat gyakran olyan aprólékos volt, hogy megőrizte a rönkfelszín minden részletét, sőt néha még a belső sejtfelépítést is.A megkövülési folyamat során vasban gazdag ásványok keveredtek a kvarccal, így jött létre a fák ragyogó sokszínűsége. Napjainkban a megkövült fatörzsek az agyagdombokon és a láthatóvá vált sziklafelszíneken szétszórva hevernek. A megkövült fák kemények és könnyen összetörnek. A fák mellett csodás dinoszaurusz gyűjtemény őrződött meg a triászból.A vidék szélsőséges klímájú és néha viharos az időjárás. Az évi 250 mm csapadék fele júliusban, augusztusban és szeptemberben érkezik, heves zivatarok kíséretében.

 

 

Címkék: táj petrified forest


2009.01.28. 09:41 Tomtit

FŰFA

 

Hazája Ausztrália. Szára fás, ezüstzöld levele pázsitszerű, hosszú virágbuzogányát a virágok sűrűn ellepik.

 Ez a fa a bozóttüzeknek ellenáll. 11 faja létezik. Piros színű gyantája akaroidagyanta néven kerül a kereskedelembe.

                

 

 

Címkék: növény fűfa


2009.01.26. 17:39 Tomtit

PERITO MORENO - GLECCSER

 

Francisco Pascasio Moreno 1877. február 15-én a barátságtalan és rideg Argentin- Patagóniában egyszer csak szembetalálta magát egy hatalmas gleccsertóval a déli Andok lábánál. Ezt a tavat Moreno nevezte el Lago Argentinonak, vagyis Ezüst- tónak.Később az egyik gleccser, amely a terület egyik legcsodálatosabbja, az ő tiszteletére a Perito Moreno-gleccser nevet kapta. A perito szó szakértőt jelent. A kormányzó adta Morenonak ezt a megtisztelő címet, amikor azt a megbízatást kapta, hogy Argetina és Chile között húzódó határ kérdésével foglalkozzon.

A gleccser a Patagóniai Jégmező egyik ága, területe 249 négyzetkilométer. Azért olyan érdekes a Perito Moreno, mert ellentétben a legtöbb gleccserrel, ennek a tömege folyamatosan nő. A frontvonala 5 kilométer hosszú és 60 méter magas. A gleccser belenyúlik egy keskeny szorosba (lásd a képen), amely összeköti az Ezüst- tó víztömegét a Brazo Rico vizével. Amikor a Moreno gleccser eléri a szemközti partot, akkor elzárja az összekötő csatornát, és megakadályozza a két víztest közötti vízcserét. A nyomás növekedésével a gleccser töredezni kezd, a víz benyomul a jég belsejébe, ami idővel az összeomlásához vezet.

Címkék: táj perito moreno gleccser


2009.01.24. 22:48 Tomtit

RÓZSAALMA

 

Ennek a különleges kelet- indiai gyümölcsfának a levele, virága és termése is szép dísz. Évszázadok óta az indo-maláj területek ismert növénye.Hazájában a 7-10 m-es magasságot is elérhetik. Hosszúkás lándzsás levele 15-20 cm hosszú, vastag fényes bőrszerű.

Zöldesfehér virágai a fiatal elágazásokon rövid fürtökben nyílnak. Virága jellegzetes, a sok porzószáltól pamacsszerű.

A hosszúkás, ovális terméseket a csészelevelekből álló korona díszíti.Az éretlenül halványzöld vagy fehéressárga, később rózsaszínűre, vagy baracksárgára érő gyümölcsök szép díszei a fának, és a rózsához hasonló illatot árasztanak. A 4-5 cm átmérőjű, fényes viaszos héjú bogyótermések húsa a héjnál valamivel halványabb színű, rózsaillatú, ropogós, lédús, nagyon édes. Húsában 1-3 mag fejlődik. Mivel a gyümölcsök nagyon édesek, csak keveset lehet belőlük frissen elfogyasztani. Jelentős mennyiségű fehérjét tartalmaz. Frissen vagy kandírozva kerül a piacra.

 

 

 

Címkék: növény rózsaalma