A TERMÉSZET VILÁGA

Kontyos feketeharkály

Fekete tollruhájukról élesen elütő fehér csíkos nyakuk és skarlátvörös kontyuk nagyon jellegzetes. Röptük erőteljes és egyenes vonalú. Főként erdők lakói, de megtalálhatók a parkokban is. Sokszor láthatók a talaj közelében, mivel kedvelik a fákban élő lóhangyákat, amelyek a fák tövét támadják meg. A rovarok mellett magvakat, makkot és gyümölcsöt esznek. Ismétlődő, emelkedő és süllyedő hangzású „vak-a- vak-a” kiáltásokat hallatnak. Kanada nagy részén és az USA keleti területein élnek nagyobb számban.

Kék Nílus elhagyja a Tana- tavat

James Buce skót felfedező 1770-ben a Nílus forrásvidékét keresve talált rá a Kék Nílus- vízesésre.

A Kék Nílus Abbay néven  az Etióp- magasföldön 2800 méter magasan ered, belefolyik a Tana-tóba ,amelyet a D-i végén hagy el. Itt van a Kék Nílus- zuhatag. A bazalt fennsíkról teljes vízhozam esetén a folyó 46 métert esik, a keletkező permet másfél kilométer távolságra szóródik szét, pompás szivárványokat hozva létre.

 200 méter széles és 3 méter mély folyóként folytatja útját, hogy aztán a széles és lustán hömpölygő  Fehér Nílussal egyesülve( Kartúm térségében) Nílus néven több ezer kilométer megtétele után a Földközi –tengerbe érjen.

A Kék Nílus miután elhagyta a vízesést:

 Ürge

Ez a kis rágcsáló nagyon fontos szerepet tölt be a természet körforgásában, ezért igen nagy természetvédelmi jelentőséggel bír. A pusztákon költő parlagi sasok és kerecsensólymok számára az ürgepopulációk jelentik a legfontosabb táplálékot.
Európában két fajuk fordul elő: a közönséges és a gyöngyös ürge; előbbi Magyarországon védett állat.
Amíg sok volt belőle, az ürgét gyakran meg is ették; az ürgeöntés legismertebb irodalmi feldolgozását Petőfi Sándor: Arany Lacinak című költeményében olvashatjuk.

Rigópohárnak is nevezik

A rigópohár, vagy ahogy egyes vidékeken nevezik: a „Boldogasszony papucsa”, Európa legnagyobb termetű orchideafaja. A virág mézajka rovarcsapdaként működik. Mindaddig visszatartja kelyhében a nektárt kereső rovart, míg az a virág megporzását el nem végzi. Ritka és veszélyeztetett faj. Bükki termőhelyeit virágzás idején fokozottan vigyázzák. Május- júniusban virágzik.

Norvégia és a világ leghosszabb fjordja

Sognefjordot övező hegyek szinte függőlegesen emelkednek ki a vízből, és a tengernek ebben a lenyűgöző beszögellésében a legnagyobb hajók is aprónak látszanak mellettük. A hatalmas gránitfalak valószínűleg 2 milliárd évesek, és helyenként 900 méterrel magasodnak a víz fölé. Ez Norvégia és a világ leghosszabb fjordja, 184 kilométerre nyúlik be a szárazföld belsejébe. A legszélesebb pontján 5 kilométer a szélessége, és vize 1200 méter mély.

Az európai kontinens legnagyobb gleccsere a Jostedal, területe 500 négyzetkilométer. Ennek a gleccsernek a jegéből kiolvadt víz a Sognefjord oldalágába a Fjaerlandsfjordba kerül.

Az Ardalsfjord a tengertől legtávolabb eső ág:

Titicaca-tó

A Peru és Bolívia határon átnyúlva a Cordillera Real- hegység hátterében hatalmas beltenger fekszik. Ez a Titicaca-tó, Dél-Amerika legnagyobb állóvize, és miután 1862-ben összeraktak és működtettek itt egy gőzhajót, a világ legmagasabban fekvő hajózható vízi útja. Napjainkban szárnyashajók szelik át a tavat.

A helyi uru nép leszármazottai még mindig totora sásból fonják össze csónakjaikat. A perui oldalon házaik, veteményeseik vannak az úszó sásplatókon, az ún. uruszigeteken.

Az itteni emberek alkalmazkodtak e magaslati élőhelyhez: szokásosnál nagyobb a szívük és a tüdejük.

Magának a tónak megvan a maga sajátos állatvilága. Itt él például a röpképtelen vöcsök és egy békafaj, amely egész életét a víz alatt, a sekély vízi üledékben tölti. Egy olyan helyen, ahol ritka a levegő, a béka az oxigént túlméretezett ruhára hasonlító, ráncos bőrén keresztül veszi fel, ami megnöveli a felületét.

A Gállego- folyó bal partja fölé tornyosuló, gigászi sziklatornyok tulajdonképpen egy ősi törmelékkúp maradványa, amely a Pireneusok születésének idején déli irányban terült el a tájon A közeli Riglos falucska szinte eltörpül mellettük. Az évmilliókon keresztül, szünet nélkül munkálkodó szelek és vizek a legkeményebb anyagok kivételéve mindent lepusztítottak. Az erózió következtében hatalmas, lazán cementált miocén kori halomtornyok maradtak fenn, a téglavörös és az okker minden árnyalatában. Ez a hely a sziklamászók és a madarászok Mekkájának minősül, hiszen a Mallos de Rigloson legalább 200 mászóutat tartanak számon. A sziklákon fészkelő madarak közül említésre méltó a fakókeselyű, a vándorsólyom, a havasi és a halvány sarlósfecske, a szirti fecske, a kövirigó, kormos hantmadár. A havasi szürkebegy és a hajnalmadár rendszeres téli vendég.

Bosson - gleccser, a kiátkozott

A Bosson - gleccser Európa legmagasabb csúcsáról Mont Blanc- ról indul. A jelenlegi jégfolyó csak halvány árnyéka egykori önmagának. Mintegy 15 ezer évvel ezelőtt legalább 50 km hosszan nyújtózott el, magassága elérte az 1000 métert és összekapcsolódott egy másik robosztus jégtömeggel, amely a Rôhne vidékének völgyeiben szántotta végig a sziklákat. A 17-18. század folyamán a helybéli püspökök többször is kiátkozták a gleccsert, amiért házakat és terményeket semmisített meg. A jeges felszín lejtőszöge 45º, ami a világ egyik legmeredekebb gleccserévé teszi. A jégár anyaga a hulló hóból származik, amely egy kb. 4000 méter magasságban lévő hómezőn tömörödik össze. Amikor az ily módon újonnan keletkezett jég meghaladja a 30 méteres vastagságot, saját súlya miatt a lejtő irányába, lefelé mozgásnak indul. A Bosson jege elsősorban látványos színei és tisztasága miatt híres. Az olvadási övben a jég csodálatos formákat, járatokat, lépcsőket produkál. A jégnek átlagosan 40 évre van szüksége ahhoz, hogy csúcsról leérjen a völgy aljáig.

Tőrfarkú rák

Késő tavasszal és kora nyáron Delaware – öböl „élő kövületek” hihetetlen fölbukkanásának színhelye. A szökőárak idején, amely egybeesik a májusi és júniusi tele- és újholddal, több százezer atlanti tőrfarkú rák mászik a partokra, hogy lerakják petéiket a homokba. Ezek egyáltalán ne igazi rákok, sokkal inkább közeli rokona a pókoknak- testük és végtagjai ízelt-, és  azokra az élőlényekre hasonlítanak, amelyek több mint 250 millió éve éltek a földön. Egy-egy nőstény 3650 petét rak minden fészekbe, de többször visszatért a partra, hogy újabb fészket ásson. A tőrfarkúak sűrűsége olyan nagy, hogy gyakran kiássák a korábbi fészkelők petéit is. De ezek a peték nem vesznek kárba. Akár egymillió madár is megáll itt a Dél- Amerikából (ahol telelnek) az Északi – sarkvidékre ( ahol fészkelnek) vezető útján, s e tény a Delaware- öblöt a nyugati félteke második legnagyobb átmeneti tartózkodási helyévé teszi.( csak az alaszkai Copper- folyó fogad több madarat). A peték az utazás folytatásához nélkülözhetetlen zsírral látják el a madarakat.

A jegesmedvék fővárosa

A manitobai Churchill a „jegesmedvék fővárosa”. A település a Hudson-öböl partján fekszik, és része a jegesmedvék vándorlási útvonalának, miközben nyári kóborlásaikról visszatérnek téli szállásaikra, a tenger jegére. Ha a tenger későn fagy be, Churchill lakóinak egy csomó garázda medvével kell együtt élniük, a mackók számára a legnagyobb vonzerőt a helyi szemétlerakó jelenti. Churchill azonban előnyére változtatta a medvék okozta problémát: évente több mint 15 ezer látogató érkezik ide, hogy vadon élő jegesmedvéket lásson. Tundrajárók viszik a  turistákat azokra  helyekre, ahol  szemtől szembe kerülhetnek az állatokkal. Amikor november végén kialakul a jégtakaró a fehér bundások ( és a turisták is) eltűnnek Churcillből.

A mélykék vizű Chungará- tó

Az Andok magasföldjén Chile északkeleti részén fekszik a mélykék vizű Chungara – tó. Ezt tekintik a világ legmagasabb fekvésű, mérete alapján tónak nevezhető állóvizének. A 4550 méterrel a tengerszint fölött levő tó szomszédságában tör magasba a szunnyadó, hófödte Prinacota vulkán, amelynek csúcsa 1830 méter magasságból tekint le a tóra.

Itt él a andesi villásszarvas, amelyből már csak mintegy ezer darabot tartanak számon.

Galamb - sziklák Libanonban

A Galamb- sziklák Bejrút tengerpartjának festőien szép látványosságai. A Földközi-tenger felől érkező hullámok a szikláknak futva látványos fehér permetként robbannak szét, s ez a szakadatlan erózió vájta ki az óriási átjárókat rajtuk, természetes boltívekké alakítva a hatalmas mészkőtömböket. Megközelítésük elég nehéz az erős hullámzás miatt. Kalandvágyó úszók előszeretettel vetik magukat a mélybe a szikláról.

Réti csíkhal és a lápi póc

Manióka, a világ egyik legfontosabb tápláléknövénye

A trópusokon mindenütt termesztik. A manióka a világ legfontosabb tápláléknövényei közé tartozik. A föld alatti gumóiból lisztet, kenyeret, keményítőt és alkoholtartalmú italt készítenek.
A legtöbb maniókafajtában különböző mennyiségű cianidot képező cukorszármazék fordul elő. A természeti népek bonyolult finomítási eljárást dolgoztak ki a méreg eltávolítására, amelynek során a gumókat reszelik, préselik és hevítik. A növény mérgét (hidrogén-cianid) dárdákhoz és nyilakhoz használják. Évelő, feltűnő levelei tenyeresen tagoltak, 5-9 karéjból állnak. Húsos gyökérzete a dália koloncos gyökérzetére emlékeztet. A fajták termete az alacsony lágyszárútól a dúsan ágas, 1 m magas cserjetermetűn át a karcsú, el nem ágazó, 5 m magas fáig terjed.

A manióka virága.

Termesztett gyömbér

A trópusok kedvelt dísznövénye, pontos származása nem tisztázott. A virágok ívben hajló, 10-30 cm hosszú hajtásvégi fürtökben fejlődnek. Évelő növény, 2-4 méter magasra nő meg.

Jeges búvár

Az északi, édesvizű tavak partvidékén él. Már messziről hallani kísérteties, kacagó hangját. Halakkal táplálkozik. A szárazföldön ügyetlenül totyog. Észak- Amerikában költ, Északnyugat- Európában telel. Hazánkban rendkívül ritka vendég.

A világ legmagasabb aktív vulkánja

Cotopaxi , a Hold- hegy Ecuadorban van. A kecsuák számára egy szent hely volt. Az Egyenlítőtől 75 km-re és Quitótól 55 km-re fekszik. Először 1872-ben mászták meg. Szinte tökéletes kúp alakú hegy 5911 méteres tengerszint feletti magasságával a világ legmagasabb aktív vulkánja. 1738 óta mintegy ötvenszer tört ki.
A vulkán körül található a Cotopaxi Nemzeti Park, hideg, de botanikailag lenyűgöző lápvidék.

Proteák

A cukormadarak a proteák bőséges nektárjával táplálkoznak, cserébe beporozzák a virágokat.

A búbos banka Magyarországon márciustól szeptemberig tartózkodik, ősszel délre vonul.
Rovarokkal, földigilisztákkal, százlábúakkal és pókokkal táplálkozik. Üregekbe, harkály által készített odúba rakja a fészkét.

Fehér sivatag

Az új –mexikói sivatagban a perzselő napsütésben , akár a frissen esett hó, fehér homoktenger szikrázik. A White Sands( Fehér-homok) egyedülálló jelenség. A homoktengert azonban nem kvarcszemcsék alkotják, mint a legtöbb homoksivatagot, hanem puha krétaszerű gipsz, vagyis calcium –szulfát. Más sivatagok homokjától eltérően a White Sands hűvös tapintású, ez a felület nagymértékű párolgásával és a szemcsék fényvisszaverő képességével magyarázható. A fehér sivatag mintegy 700 négyzetkilométer terül el. Keleten a Sacramento-hegységtől nyugaton a San Andres- hegységig terjed.
A gipsz gyakori ásvány a Földön, de a felszínen csak ritkán látható, mert a vízben könnyen oldódik. Ennek a különleges sivatagnak az eredete mintegy 100 millió évre nyúlik vissza, amikor az észak-amerikai kontinensnek ezt a részét még sekély tenger borította. Ahogy a tenger fokozatosan visszahúzódott, sós tavak maradtak vissza, amelynek a vizét a nap melege lassan elpárologtatta. A só mellett a gipsz is kivált, és vastag rétegben lerakódott a valamikori tengerfenéken.A giszdűnék állandóan változtatják a helyüket.

A sünkaktusz a White Sands szélein nő, ahol több a nedvesség. Az élénkvörös virágai ragyognak a hófehér homokbuckák előtt.

A szívós jukka azon növények egyike, amelyik a száraz éghajlat alatt, ebben a „gipszsivatagban” is meg tud maradni.

Józsuafa

Kalifornia, Arizona, Utah és Nevada államban őshonos a legmagasabb Yucca faj, a többszörösen elágazó törzsű Józsua fa. Nagy kiterjedésű, füves pusztákon,esős, trópusi klímájú területeken díszlik. A térség gyakori növénye volt, leveleiből és törzséből az indiánok használati tárgyakat, kosarat és lábbelit készítettek, bimbózó virágát pedig elfogyasztották.
Különleges nevét sajátos megjelenéséről kapta, a 19 századi mormon bevándorlók Józsuáról nevezték el, mert az elágazó törzs az ég felé könyörgő emberalakra emlékeztet. A letelepült farmerek és aranyásók karámok építésére, tüzelésre használták törzsét, így állománya megritkult. A Joshua Tree Nemzeti Parkban gyönyörű erdőségei maradtak fenn, ahol előfordulnak ezer évesnél is idősebb példányok.Az idős növények magassága elérheti a 15-20 métert. A törzs az alapjánál megvastagodó, 40-80 cm átmérőjű. Az első elágazás leggyakrabban 250-300 cm magasan található, az ágak 60-100 cm hosszúak. Szürke, vagy szürkésbarna színű törzsét gyakran a leszáradt levelek szoknyaszerűen borítják.
(szöveg forrása: Pálmaliget)

Ökörszem

Az erdők, szántók, mezők, kertek sűrű aljnövényzetében rejtőzködő, vékony csőrű, parányi madárka. Rovarokkal, pókokkal, bábokkal és petékkel táplálkozik, melyet rőzserakások, gyökerek közt keres meg. Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló madár. Az ökörszem 6 évig él. Népiesen csaláncsattogtatónak nevezik.

Manók- völgye(Goblin Valley,USA)

A száraz éghajlat, a napi hőingadozás következtében a kőzetek megrepedeznek és a sziklamasszívumokról kiseb-nagyobb sziklatömbök válnak le. Ezeket a szél különböző formára, alakra  csiszolhatja, mint pl. a Manók- völgyében is látható.( Goblin Valley, USA)

10-50 cm magas bangóféle. Május-júniusban virágzik. Európa nagy részén megtalálható.
Hazánkban a Balaton-felvidéken fordul elő. Fokozottan védett növény.

Molnárfecske

A molnárfecske nagy csapatokban vonuló madár.  A hím és a tojó hasonlít egymáshoz, mindkettőnek kékesen fénylő fekete a háta, míg begyük és hasuk fehér,a fiatalok pedig barnás-feketék. Repülő rovarokkal táplálkoznak.Házfalak kiszögelései alá sárból készítik el a fészkeiket.Áprilistól -októberig Magyarországon rendszeres fészkelő,védett madár.