A TERMÉSZET VILÁGA

Nevét az ivarérett példányok fekete csíkokkal tarkított vörösesbarna nyaki tollazatáról és gesztenyeszínű begyéről kapta.
A vörös gém jóval karcsúbb rokonánál, a gyakori szürke gémnél, csőre és nyaka pedig vékonyabb és hosszabb. A madár átlagos testhossza 78-90 centiméter között mozog, míg szárnyfesztávolsága elérheti a 120-150 centimétert is. A nap nagy részét a sekély vízben mozdulatlanul állva tölti, várva, hogy felbukkanjon a zsákmány, amire villámgyorsan lecsaphat. Elsősorban rovarokkal, halakkal, kétéltűekkel táplálkozik. A szürke gémhez viszonyítva félénk, a sűrűbb nádasokat kedveli. Ritkán hallható hangadása a szürke géméhez hasonló, bár magasabb hangfekvésű, recsegő kiáltás, egy-egy hangos, rezgő „krank”. Felszálláskor és a fészken ülve „kar-kar-kar” kiáltást hallat.
Kora ősszel indul Afrikába, majd tavasszal tér vissza fészkelni Európába. Magyarországon az állomány 900-1500 pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó és a Felső-Tisza nagy nádasaiban, a Körösök és a Duna alföldi szakasza mentén , a Dunántúlon elsősorban a Kis-Balaton és a Fertő, Velencei –tó vízimadara.