A TERMÉSZET VILÁGA

Nem is néz ki fészeknek

Azok a gallyakból összetákolt, kuszának látszó kazlak, amelyeket egyes fán fészkelő nagy madarak, például a hindu gólyáknak a szálláshelyei, első pillantásra nem valami mesteri alkotásnak tűnnek, főleg ha megnézünk sok más madár gondosan, sűrűn szőtt vesszőfonatait.
Ám a gallyakat, ágakat úgy egymásra tornyozni, összeilleszteni, hogy azok egymásra akaszkodva valóban stabil építményt hozzanak létre, korántsem egyszerű feladat. A kutatók szerint ezek a madarak az ágakat többnyire szándékosan keresztül-kasul vagy valamilyen más, az ember számára kevésbé átlátható rendezőelv szerit rakják össze. Így amikor a magas, hosszú lábú, széles szárnyú gólyák nagy szárnycsapásokkal leereszkednek a fészkükre, a gallyhalom meg sem inog. Az európai fehér gólyák évről évre bővítik, javítgatják fészküket. Amikor visszatérnek jó ideig ide-oda rakosgatják az ágakat, igazgatják a fészküket.

Építőmesterek

A hódok minden más emlősállatnál tehetségesebb építőmesterek. Ha nem találnak megfelelő tavat, amelyen szigetszerű várukat felépíthetnék, a hódok gátakkal rekesztik el a folyókat, patakokat.
Ez a bámulatos építőmunka úgy veszi kezdetét, hogy a hódpárok egy erdős patak-vagy folyóvölgyben kiválasztják leendő otthonuk helyszínét, majd elkezdik a munkát borotvaéles metszőfogaikkal. Nemcsak fiatal fákat, hanem akár 50 cm vastag fatörzseket is átrágnak. A hódok beledöngölnek néhány ágat a folyómederbe, majd a kidöntött fatörzseket és leveles ágakat ezeken a támasztékokon vontatják keresztül. A gátat a hódok úgy alakítják ki, hogy ellenálljon az újonnan felduzzasztott tavacska víznyomásának. Egy ilyen gát 30 méter hosszú és 3m magas is lehet.
A hódok ezután a várukat építik meg. Ez egy sárból, nádból, gallyakból és kövekből álló jókora kupola alakú építmény. Belsejében lakóhelyiséget vájnak ki, amelyben a vízszintnél magasabbra emelt alvókamra is van. Hogy ne támadhassák meg őket, ezért a vár minden bejárata a víz alatt nyílik, s kizárólag úszva lehet bejutni.
Ha nagy esők után a tó kiöntéssel fenyeget, a hódok a gát végén levő túlfolyók kiszélesítésével leengedik a fölösleges vizet. Ha pedig a tó vízszintje annyira lesüllyed, hogy a vár bejáratai szárazra kerülhetnek, a túlfolyókat leszűkítik.

A gyűszűvirág önvédelme

Egyes növények úgy védekeznek az állatok ellen, hogy szó szerint a szívbajt hozzák rájuk. Az önvédelemnek ezt a módját alkalmazza a gyűszűvirág és a selyemkóró- félék faja is. A szívműködést leállító méreganyagokat, az úgynevezett szívgikozidokat a növények főleg a levelekben tárolják. Ezek a méreganyagok gondoskodnak róla, hogy a legelésző szarvasmarhák, szarvasok vagy más emlősök ne egyék meg a gyűszűvirágot és a kutyatejet. A növények védelmi rendszere azonban nem egészen tökéletes. A rovarok például nagyon jól le tudják küzdeni a növényi mérget, sőt egyes fajok ”kölcsön is vesznek” belőlük, hogy ők is megvédhessék magukat. Az egyik legismertebb ilyen kölcsönző a danaida-pillangó, amely selyemkóró vagy tejelőcserje levelein nő fel. A danaida-pillangó és lárvájának a szervezetében igen nagy a szívméreg koncentrációja, ezért a madarak megtanulták, hogy jobb őket békén hagyni.

Macskamadárnak is hívják

A lugasépítő madarak közé tartoznak, bár nem készítenek maguknak lugast. Gyümölcsöket és fiatal leveleket gyűjtenek az esőerdők középső szintjében. Esetenként leereszkednek a talajra is, ahol élénk szökdécselésüket rövid repülésekkel szakítják meg. A hímek a nász idején macskaszerűen nyávognak és bókolnak a tojók  előtt. . A zöld színű tollazatuk jól elrejti őket a fák lombjai között. Kelet-Ausztráliában élnek.

Sivatagi rózsa

 A sivatagi rózsa szubtrópusi növény, őshazája Kelet- Afrika. Eredeti élőhelyén 1-3 méter magasra nő meg. Húsos törzse szürke színű. A virágjai csoportosan fejődnek a gyakran levéltelen ágak csúcsán.
A növény nagyon száraz területeken honos, és a számára szükséges kevés vizet vastag törzsében tárolja.  Bár a növény minden része híg tejnedvet tartalmaz, és ez mérgező, sok afrikai állat fogyasztja, nyilván a vízkészlete miatt.
Dísznövényként is termesztik.

Fecsketárnics

A fecsketárnics 50-100 cm magasra nő meg. Augusztus- szeptemberben nyílnak szép, kékeslilás harang alakú virágai, melyek 35-50 mm hosszúak. Magányosan vagy többesével a felső levelek hónaljában fejlődnek és majd augusztusban-szeptemberben nyílnak ki.
Nyugat –Európában több helyen is találkozhatunk vele. Hazánk nyugati határvidékének védett növénye.  Nedves réteken, nyílt erdőkben, patakpartokon, elsősorban hegyvidékekeken él.  Keretekben számos kultúrváltozatát ültetik.

Egy gyönyörű kirándulóhely

Bakonynána az Észak Bakony keleti részén terül el a Balatontól 45 km-re. A környék természeti értékei, látnivalói a Bakony egyik legkedveltebb kiránduló központjává teszik.
A Gaja-patak szépséges szurdokvölgye a falutól délkeletre van. Nagyesztergár mellett ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját. Moha alatt a Móri-vízzel, Székesfehérvár mellett pedig a Sárvízzel és a Séddel egyesülve a Nádor-csatorna viszi tovább a vizét a Dunába. Két gyönyörű szurdokvölgye van, az egyik Bakonynána alatt húzódik, zuhatagával, az un. Római-fürdővel szépséges látványt nyújtanak az arra járóknak.

Gímszarvas

Dámvad


































Vaddisznó

A Dunát és a Drávát övező- ma is érintetlen- ártéri erdők és mocsarak megőrzésére jött létre a Duna- Dráva Nemzeti Park. Ennek egy része hazánk legnagyobb erdős ártere, a gímszarvas, dámvad- és vaddisznó állományáról híres Gemenc.

 

Hegyvidéki gyapot

                                                                                               

                                                                     






Az egyik legrégebben termesztett növény.Feltűnő, krémszínű virágai bíborrózsásra színeződnek. Toktermésében a  magvakat hosszú, fehér vagy cserszínű szőrök borítják. A kiszáradt termésfal felnyílik és a magvak kiszabadulnak. Belőlük étolajat préselnek. A fehérszínű repítőszőreiből már több mint 2500 éve pamutot szőnek.

 

                                                                             

Kőhegy tetején

Zamárdi új kirándulási célpontja a millennium tiszteletére épített Kőhegyi kilátó, ahonnan páratlan panoráma tárul a Balatonra Kenesétől a Tihanyi félszigeten át Badacsonyig, illetve a somogyi dombokra.

Villámgyors légikalózok

Testhossza 89-114 centiméter, a szárnyfesztávolsága 220-240 centiméter, tömege 1000-1600 gramm.
A fregattmadár olyan gyorsan repül, hogy a többi tengeri madárnak a szájából  elcseni a táplálékot, kikapja a vízből a felszín közelébe úszó vagy az épen felugró halat. Képes a homokban mászó kisebb teknősöket is elragadni.

Párzás idején a hímek vörös torokzacskójukat felfújva imponálnak.

 

Csillagos galamb

Az esőerdők cserjeszintjének állandó félhomályában élnek. Egyedenként változó alakú, élénkvörös mellfoltjaik vannak. Magvakkal, bogyókkal csigákkal és más gerinctelenekkel táplálkoznak. Fészkeiket bokrokra, alacsony fákra rakják, és gallyakból készítik. A Fülöp- szigeteken honos madarak.

Kabasólyom

A kisebb sólymok közé tartoznak. Keskeny, hegyes szárnyuknak, hosszú farkuknak köszönhetően sebesen repülnek, még a fecskéket is képesek elkapni. Szárnycsapásaik gyorsak, erőteljesek. Kitűnően látnak, alkonyatkor denevéreket, rovarokat fogyasztanak. Fészkeiket elhagyott madárfészkekbe és mókusodúkba készítik. Eurázsia és Afrika nagy részén élnek.
Hazánkban rendszeresen fészkelnek. Télen melegebb éghajlatra költöznek.

Vadcitrom

A japánból származó vadcitrom messze elkerült hazájától és századunkban már a világ mérsékeltövi tájairól a szubtrópusokig mindenhol megtalálható. A parkok és a kertek egzotikus dísznövényei. Nemes rokonaihoz hasonlóan a rutafélék családjába tartozik. Régebben a citrom genuszba soroltálk. Kis termetű fákká fejlődik vagy kusza növekedésű bozótokat, bokrokat alkot. A levelek három lemezkéből állnak. Ötszirmú virágai kora tavasszal nyílnak. A diónyi gyümölcsök őszre besárgulnak. A vastag olajmirigyektől illatos héj alatt a hús rekeszekre osztott. A rostos gerezdekből csak kevés lé préselhető ki, ebből azonban kellemes illatú üdítőital készíthető.

Tigrislepke

Hátulsó szárnyának két faroknyúlványával és élénk, kontrasztos színeivel a tigrislepke a pillangókra hasonlít, melyekkel egyébként nem áll rokonságban. Szárnyfelszíne narancssárga és sötétbarna, de fonákja sokkal feltűnőbb: bonyolult vörösbarna és fehér színű rajzolat van rajta, a hátulsó szárnyat kék foltok sora szegélyezi.

 

 Árnyék az Atlanti-óceánon

Naplementekor a Teide nevű hegy háromszög alakú árnyéka 200km hosszan vetül az Atlanti- óceánra. Ez a leghosszabb árnyék a világon. Maga a hegy 3718 méter magas, gyakran hósipkát viselő vulkán, amely uralja a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerife látványát. Két krátere van, a fiatalabbik kúp alakú csúcs, a korábbi vulkáni működések által létrehozott kaldera belsejében található. Az új csúcs krátere 30 méter mély, és kénes gázok szivárognak belőle. 1705-ben bekövetkezett kitörése hamuval és lávával borította be Garachio kikötőjét. 1909-ben az oldalán keletkezett kürtőből az északnyugati lejtőn 5 km hosszú lávafolyam indult el a part menti települések felé. A vulkánt Tenerife szőke hajú őslakosai, a guancsók (guanches) a „Pokol csúcsaként” emlegették s kegyetlen istenük, Guayota lakóhelyének tartották.

Szakállas bajszika

A szakállas bajszika Nyugat- és Közép-Afrika száraz, erdős területein él. Elsősorban a nyíltabb füge-, akácia- és majomkenyérfa-erdőket részesíti előnyben, ahol a fészkeléshez öreg, korhadt, üreges fákat talál. Kedveli az erdőirtás utáni másodlagos erdőket, de táplálkozás céljából gyakran felkeresi a gyümölcsösöket is. Táplálkozásuk nyomaként amerre járnak, elhullajtják a gyümölcsök magvait, így járulnak hozzá a fák szétterjedéséhez. Iváskor gyakran a fák hasadékaiban összegyűlt vízből fogyasztanak.
Magyarországon a debreceni állatkertbentalálkozhatunk bajszikával.

Arizonai Festett-sivatag

A Painted Dersert ( Festett- sivatag) terméketlen dombjai változatos képet mutatnak, mivel a talaja vörös-, narancs-, kék-. fehér-, rózsa-, levendula- és szürke színű ásványok kaleidoszkópja. A vidék szemet gyönyörködtető látvány, különösen napnyugta táján, amikor a színek a leglátványosabban ragyognak. A Painted Desert a Chinle –alakzat része, amely egy 225 millió évvel korábbi, eltűnt víztömeg aljáról származó, puha homokkő üledéket foglal magába. Az üledék lerakódásának üteme minden rétegbe meghatározta a vas és alumínium koncentrációját, innen erednek a színek. A lassan lerakódott kőzetek vörösre, narancsszínűre és rózsaszínűre változtak, a gyorsan lerakódottak-kevesebb oxigénnel- kék, szürke és levendula árnyalatokat hoztak létre. Az arizonai vízözönszerű nyári monszunok gondoskodnak a folyamatos erózióról, az új színek felbukkanásáról.

Sárga vízitök

Nagy méretű, vaskos gyöktörzsű vízinövény. Levelei kétfélék: alámerülő vékonyak, áttetszőek, kerekdedek, rövid nyelűek; a felszínen úszók sötétzöldek, bőrneműek, tojásdadok, válluk mélyen bevágott, szélük ép. Sárga virágai 12-40 mm átmérőjűek, vaskos kocsányúak. A virágtakaró 5-6 nagy, egymásra boruló csészelevélből és nagyszámú kisebb sziromból áll. A porzók száma sok. A toktermés körte alakú. Egész Európában megtalálható növény. Hazánkban a tündérrózsa hínár-társulás tagja. Álló és lassan folyó vizekben, tavakban , holtágakban élő növény.

Fehér tündérrózsa

Az egykori Dráva-mederben és a buckaközi mélyedésekben közel harminc, többségük csapadékvízből táplálkozik láptó jött létre.
Leglátványosabb a Tündérrózsás-tó, amelyet nyár végére szinte teljesen ellepnek a hínárnövények. Többek között békalencse, vízipáfrány, rucaüröm, közönséges rence és a vidrakeserűfű nő a tóban, de megtalálható a védett fehér tündérrózsa, a sulyom, a zsombéksás, a parti sás, a mocsári sás, a gyapjasmagvú sás, a széleslevelű gyékény és a vízi harmatkása.

A királypáfrány az egyik legtermetesebb hazai páfrányfajunk. Magassága elérheti a 2 métert is. A levelek 50- 180 cm hosszúak. Magyarországon egyetlen helyen, a Barcsi Borókás szigorúan védett égerlápjának szélén él. Ezt az élőhelyet 1975-ben fedezték fel.

Pompás medinilla

Hazája a Fülöp-szigetek őserdeinek fái, ahol három méter magasságban él. Az utóbbi időben Közép-Európában is egyre gyakrabban kapható dísznövény. A virágok csüngő bogas virágzatokban fejlődnek, nagy rózsaszínű fellevelek hónaljában Az egész virágzat hosszúsága az 50 cm-t is elérheti.

 

Légi akrobaták 

                                      

A kolibrik előre, hátra, oldal irányban, egyenesen, felfelé vagy lefelé, vagy akár fejjel lefelé is tudnak repülni. Nagy sebességgel veszik üldözőbe a rovarokat, és képesek egy helyben lebegni, amíg nektárt szívnak egy-egy virágból. Mindez azért lehetséges, mert a kolibrik vállizületei, ahol a szárnyak a madár testéhez kapcsolódnak, minden irányban mozgathatók. Míg a legtöbb madár szárnya fel-le mozog, és lefelé csapáskor hoz létre felhajtóerőt, a kolibri előre-hátra mozgatja a szárnyát, így mindkét irányban képződik felhajtóerő. A szárnyak elképesztő gyorsasággal verdesnek: egyenletes repüléskor másodpercenként nyolcvanszor, az udvarlás célját szolgáló légtornász-bemutatók alkalmával pedig kétszázszor. A kolibrik abban különböznek a többi madártól, hogy felszállás után azonnal elérik a maximális sebességüket.

Madagaszkári mészkőharcosok

Madagaszkár nyugati partvidékén hatalmas mészkőfennsík tornyosul a sziget többi része fölé. Egyik oldalán a tsingy nevű lágy, lankás rész terül el, a déli részen pedig csatarendbe állt katonák módjára párhuzamos sorokban elhelyezkedő hegyes tornyocskák ejtik ámulatba az utazót.
A Tsingy de Bemaraha áthatolhatatlan vadon, a növényzet nagy része sehol máshol nem honos, ilyen például a csak ezen a tájon élő vadbanán és egy különleges ébenfafajta. Ezek a mészkősziklák a Világörökség részét képezik.

Földicseresznye

Ez a lágy szárú, alig fásodó, kis termetű, bokorrá fejlődő növény Peru ősi gyümölcse. A burgonyafélék családjának a tagja. Levelei hosszúkásak, hegyben végződnek. A virágjai a burgonyafélékre jellemzően ötszirmúak, a színűk sárga, a torokrészen feketék. A beporzás után a csészelevelekből felfúvott burok képződik, benne fejlődnek a cseresznye méretű bogyótermések. A 4-5 cm hosszú tokok szív alakúak, oldalukon bordák futnak végig. Gyümölcsök íze édeskés. Száraz helyen sokáig eltartható.