Címkék

Címkefelhő

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

2008.11.17. 21:01 Tomtit

KACSACSŐRŰ EMLŐS

 

 

  Él Ausztráliában egy teremtmény, melyet jogosan illet a minden emlősök legfurcsábbikának járó cím. Amikor az európaiak 1799-ben először bukkantak a nyomára, az állat meghatározására a bőrét küldték Angliába.  Az akkori tudósok nyomban hamisítványnak nyilvánították. Ez aligha meglepő, ha belegondolunk, hogy a kérdéses állatnak olyan csőre volt, mint egy kacsának, olyan bundája, mint egy emlősállatnak, a farka olyan volt, mint a hódé, és lábán úszóhártya is, karmok is voltak. Természetesen kacsacsőrű emlős volt ez a jószág, és olyannyira furcsa volt, hogy a kérdés, hogy az állatok világában vajon hol a helye, csaknem egy évszázadon át ejtette zavarba a tudósokat.Az állat közelebbi vizsgálata még tovább mélyítette a rejtélyt. Mert bár bundája van, ami az emlősök egyedi sajátossága, belső anatómiája olyan szaporodási rendszert sejtetett, amely inkább a madarakéhoz és a hüllőkhöz áll közelebb. Végül emlősnek nyilvánították.A kacsacsőrű emlős meglehetősen rejtőzködő kis állat, és szinte lehetetlen fogságban szaporítani. A nőstény, úgy tűnik, minden évben egy vízfolyás partfalában kiválaszt magának egy üreget. A fészeküregbe általában két tojást tojik, amelyet mintegy tíz napig úgy melenget, hogy testével köréjük gömbölyödik. A kikelt fiókák majdnem két hónapig a föld alatt maradnak, ahol anyjuk szoptatja őket.Az állat a hátsó lábának egyik sarkantyújában mérget tárol. Hosszú éveken át senki nem tudta mi célt is szolgál. De az tény, hogy csak a hímek rendelkeznek ilyen fegyverrel, és a méregmirigyek tavasszal megnagyobbodnak, ez arra utal, hogy a dolog a szaporodással függhet össze, ezzel riasztják el a vetélytársaikat.A felnőtt kacsacsőrű emlős kb. akkora, mit egy macska. Telhetetlen étvágya van: egyetlen éjszaka testtömegének egyharmadát is kitevő táplálékot fogyaszt el. Tegzes- és kérészlárvákra, apró édesvízi rákokra és egyéb gerinctelen élőlényekre vadászik, és erre épp úgy képes gyorsfolyású zúgókban, mint állóvizű pocsolyákban. Sárban és kövek alatt is megtalálja s táplálékot, mindezt pedig úgy, hogy amíg a víz alatt tartózkodik, szemét és fülét bezárja. Vajon hogyan képes akkor minderre?A megoldás kulcsa a kacsacsőr, amely puha, gumiszerű, és olyan bőr burkolja, amely sorokba rendeződve aprócska gödörkék százai találhatók. Ezeken érzékszervek vannak.Nemcsak az érintésre érzékeny szervek találhatók benne, hanem egy hatodik érzéké is: amikor valamilyen állat,mondjuk egy rákocska izmaival mozgást végez, kicsiny elektromos mezőket kelt, amelyeket a kacsacsőrű emlős csőre érzékelni képes. Ezen a módon a kacsacsőrű emlős képes ”rárepülni” táplálékára.Ősmaradvány- leletek azt bizonyítják, hogy ez az állat igen hosszú ideje létezik, a dinoszauruszok idején is élt már.Minden jel szerint vidáman elvan a forró trópusok párájában éppúgy, mint Tasmánia magashegységeinek télen befagyott tavaiban a jég alatt úszkálva.(Forr: Vad Ausztrália)

 

 

komment

Címkék: állat kacsacsőrű emlős


süti beállítások módosítása