Címkék

Címkefelhő

Naptár

június 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

2008.08.10. 11:45 Tomtit

PARATÖLGY

A 10-12 méter magas, és 150-200 évig is élő paratölgy  a mediterrán vidéken él, de a legterjedelmesebb ültetvények Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszorszában, Marokkóban, Algeriában,  és Kínában a Jangce parvidékén találhatók. A paratölgy törzsén és a nagyobb ágakon a kéreg viszonylag gyors fejlődéséből vastag, rugalmas, puha, könnyű réteg képződik, amely óvja a növényt az időjárás hatásaitól, a vizet nem ereszti át, ugyanakkor lélegzik. Maga a tölgyfa a mérsékelt éghajlati öv szinte bármely területén megél, azonban ezt az érdekes kérget csak a Földközi tenger partvidékein és egyes kínai tájakon tudja kifejleszteni. Akár a jó szőlőt, a parafát is a talaj minősége, a tenger közelsége, a levegő páratartalma és a nap sugárzása alakítja ki. Ahogy pedig a jó szőlőből a jó bort, a parafa termékeket (dugót, burkolatokat, szigetelő anyagokat) az emberi találékonyság fejleszti, nemesíti. A pararéteg táblái a fáról maguktól is leválnak, azután pedig újra képződnek. Ezt a jelenséget használjuk ki. Mint bárányon a gyapjú, úgy fejlődik ki a fa kérge, és minden hántás után újra meg újra megnő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az első kérget a fa 25 éves korában hántják le, majd a hántást kilencévente megismétlik. Az első kérget szűzkéregnek nevezzük, ez még alkalmatlan a dugó gyártására, ezekből inkább szigetelő anyagokat, díszítő falburkoló anyagokat gyártanak. A további hántásokból nyert kéreg már sokkal értékesebb. A para legkülső rétegét (hím para) tüzelőanyagnak használják, egy régi lexikon szerint pl. tetőt is fedtek vele. A második, belső réteg (nőstény para) az értékesebb rész, kb. 5 cm vastag. Ezeket a hántás után – a mai napig kézzel végzik -  az üzembe szállítják, darabokra vágják, majd forró gőzben, nagy nyomáson sima lemezekké préselik. Ez a fehér parafa. A külső kérget, valamint a vékonyabb ágakról hántott darabokat préselik és szenesítik, ezt nevezzük fekete parafának.

A kéreg sokoldalú használhatóságát már nagyon régen felfedezték. Az ókorban halászhálókra kötötték, mentőövet készítettek belőle, de arról is szól a fáma, hogy még hajnövesztő szerként is használták. Hogy milyen sikerrel, arról nem szól a történetírás. A parafa sikertörténete a habzóbor, majd később a pezsgő felfedezésével kezdődött. A XVIII. század végén Dom Perignon, egy francia bencés apátság pincemestere készítette a gyöngyöző bort, és arra is rájött, hogy a parafa kérgével, majd később az ebből készült dugóval szinte tökéletesen le lehet zárni a palackokat. Az igazi tömegtermelés az ezernyolcszázas években indult el. Ezzel együtt egyre nagyobb méreteket öltött a paratölgy kérgének a felhasználása. Igen ám, de a gyártás során nagyon sok melléktermék keletkezett, ez pedig túl értékes ahhoz, hogy kidobják. Mivel a parafának magas a viasztartalma, ezért tüzelésre nem alkalmas. Arról nem is beszélve, hogy kár lenne ezért az értékes anyagért. A XIX. század hatvanas éveiben egy vitorla impregnálását próbálták megoldani parafa porral, lenolajjal. Az eredmény a burkolati iparág forradalmához vezetett, feltalálták a linóleumot. Ezzel párhuzamosan fejlesztették ki az első parafa szigetelő lapokat és az első parafa padlóburkoló lapokat. Mint hő- és hangszigetelő termék nagyon népszerű lett, az írások szerint a Titanic elsüllyedése után hetekig úsztak az óceán hullámain a szerencsétlenül járt hajó hűtőházának parafa táblái.

Címkék: növény paratölgy